Teltházas rendezvénnyel kezdte a Tokaji Múzeum a már hagyományos „Karácsony a Karátsonyi-házban” című adventi programsorozatát. A szalonest keretén belül „Zenés irodalmi barangolás a tokaji bor körül” címmel tartott előadást Dr. Dankó József 2019. december 12-én. Tokaji borok kóstolása közben széles spektrumú tájékoztatást hallhattunk arról, hogy a magyar- és világirodalomban kik, és milyen műveikben, alkotásaikban írtak a tokaji borról. A bemutatott és kóstolt borokhoz hozzáillő zenei alkotásokat, verseket, versrészleteket, prózai szövegeket hallhattak a megjelent érdeklődők. Tanár úrtól már megszokhattuk, hogy egyéni látásmódját, véleményét teszi közkinccsé azzal a céllal, hogy gondolatokat ébresszen, beszélgetést, vitát indítson. A mostani alkalommal a bor és a költészet, a bor és a zene genetikus – mitologikus kapcsolatának felvillantására tett kísérletet.
Áttekintésével az ismeretek bővítését, a megismerés és felismerés örömének átélését, a szórakoztatást és gyönyörködtetést egyaránt kívánta szolgálni. Örömmel osztotta meg a közönséggel amit a témáról tud, illetve tudni vél. És mindezt úgy, hogy a hallgatóság tudja, ez az ő saját véleménye, ugyanakkor mindenki tisztázhatja önmaga ismereteit, véleményét és kritikai igénnyel hallgathatja az elmondottakat. Az előadás céljainak megfogalmazása után arról hallhattunk, hogy a könyvtárnyi anyagból csupán néhány felvillantására kerülhet sor a szűkre szabott időkeret miatt. Az indítás Tokaj metafizikájáról szólt. Jellemző képek kivetítése és J. S. Bach csodálatos muzsikája igazolta, hogy a „teremtés egy remekéről” van szó. A mítosz szükségszerűségéről és fontosságáról elmondottak után érkezett az első bor, a furmint. A világhírnevünket megteremtő, endemikusnak tekinthető szőlőfajtánkból készült nemes ital tulajdonságairól, jellemzőiről irodalmi idézetek szóltak. Hozzá méltó és illő zenei aláfestésként Liszt Ferenc 1. Esz-dur zongoraversenyének I. tétele hangzott el. Ezt követően a bor, a magyar bor és a tokaji bor kultúrtörténeti szerepét a különböző korok meghatározó személyiségeitől vett idézetekkel hozta közelebb az előadó a hallgatósághoz. A suméroktól napjainkig felvázolt időszalagon a Gilgames eposztól Richelieu-n, Luther Mártonon át Hamvas Béláig terjedt a megidézettek sora. A „Borivó magyarok” című részben arról hallhattunk, hogy nálunk, magyaroknál az élet minden rezdülése (születés, keresztelés, öröm, bánat, szerelem, veszteség, halál) szoros kapcsolatban van a borral. Hiszen érzéseket kelt, felidéz, emlék, gondolat, élmény keletkezik általa, és mindez elménkben, képzeletünkben, lelkünkben játszódik le. Hogy ez a gyakorlatban hogyan valósul meg, ahhoz a második bor, a tokaji cuvée, és Haydn G-dúr szimfóniájának (No.100.) IV. tétele nyújtott segítséget. Nagyon érdekes volt, ahogy tanár úr felvázolta a görög mitológiától a hegyaljai mitológiáig húzódó ívet. Ez a múzsák születésétől Anakreón bordalain át az ókori és neolatin szerzők műveinek megidézéséig terjedt. Zenei aláfestésként W. A. Mozart Szöktetés a szerájból című operájából az Ozmin – Pedrillo duett hangzott el. Érdekes volt az is, amit, és ahogyan a magyar bor – és ezen belül a tokaji bor – történelmünkbe ágyazottságáról hallhattunk gyönyörű gregorián dallamokkal aláfestve. Kis kitérőként tokaji édes muskotály bort kóstolhattunk Vivaldi muzsikájával, Áprily Lajos költeményével és Zsombori Erzsébet akvarelljeivel kísérve. Ezt követték az írók, költők, uralkodók, pápák tokaji bort dicsérő szavai és Beethoven 5. c-moll szimfóniájának II. tétele. Kóstolásra pedig a tokaji édes szamorodni érkezett. Az este egyik színfoltja volt a „Bordal” című rész, mivel itt Anakreóntól Horatiuson, Csokonain, Petőfin, Vörösmartyn át Kis Benedekig húzható íven sok szerző bordalát megismerhettük. Zenei aláfestésül Erkel Ferenc Bánk bán című operájából a Keserű bordal, Huszka Jenő Gül baba című operettjéből Gábor diák dala szolgált. A most születő tokaji pezsgőnek a sikert megelőlegezve, de az ezt ellenzőkről sem megfeledkezve nagy élvezettel hallgattuk Verdi Traviata című operájából a Pezsgő duettet. Az est zárásaként, már az Advent jegyében elhangzott Nagy Gáspár Jegyezvén szalmaszállal című költeménye, és Schubert Ave Maria című művét hallgatva, egymással koccintva megittuk a Szent János áldást egy tokaji cuvée formájában. A versek, idézetek tolmácsolásában Nagyné Bősze Katalin múzeumigazgató és Dr. Dankóné Patkó Kornélia nyugalmazott igazgató volt tanár úr segítségére. Örömünkre szolgál, hogy tanár úr az előadás folytatását tervezi, amennyiben erre igény mutatkozik. Tervei szerint januárban a tokaji aszúról benne megfogalmazódott gondolatokat szeretné megosztani az érdeklődőkkel szintén irodalmi és zenei anyagba ágyazva.
fotók: Tokaji Múzeum
[gallery link="file" size="medium" ids="https://tokaj.hu/images/uploads/2019/12/20191230drdankojozsefeloadasa6.jpg|,https://tokaj.hu/images/uploads/2019/12/20191230drdankojozsefeloadasa5.jpg|,https://tokaj.hu/images/uploads/2019/12/20191230drdankojozsefeloadasa4.jpg|,https://tokaj.hu/images/uploads/2019/12/20191230drdankojozsefeloadasa3.jpg|,https://tokaj.hu/images/uploads/2019/12/20191230drdankojozsefeloadasa2.jpg|,https://tokaj.hu/images/uploads/2019/12/20191230drdankojozsefeloadasa1.jpg|"]
