Több fejlesztés is indul a tavasszal Tokaj-Hegyalján. A névadó településen elkezdődik sétáló utca rekonstrukciója és a szigeten is építkezni fognak hamarosan. Közben pedig az itt élők is lehetőséget kapnak – egyebek mellett ezekről szólt Héjj Dávid, a Tokaji Borvidéki Fejlesztési Tanács elnöke a hegyalja.info-nak adott interjújában.

Tavaly készült interjúnkban fejlesztésekről és tervekről beszélgettünk. Azóta eltelt több mint egy év. Mire jutottak ez idő alatt?
- Év vége felé közeledve érdemes átgondolni, hogy mi történt idén, milyen munkát végeztünk és fontos beszámolni erről a helyi lakosságnak. Jelentős előrelépés, hogy a fejlesztések már látszanak. 2017-ben talán a legfontosabb annak a kormányhatározatnak megjelenése volt, amely arról rendelkezett, hogy Tokaj-Hegyalja és a Nyírség kiemelt turisztikai desztináció lett. A kormány számára kiemelkedően fontos a térség fejlesztése, hiszen az itt rejlő lehetőségek nagyon sok turista számára válhatnak igazi vonzerővé. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy Tokaj-Hegyalja, Zemplén és Nyírség együttesen olyan erős desztináció, amely akár egy hetes vagy tíz napos programot is jelenthet a családoknak. Persze csak akkor, ha meg tudjuk tölteni tartalommal.
A hegyaljai fejlesztések közül néhányat szeretnék kiemelni. Az egyik, talán a legfontosabb fejlesztésünk, az Európai Unió által támogatott magyarországi világörökségi helyszínek fejlesztése és azok turisztikai szempontból való értelmezése céljából benyújtott pályázatunk. Ennek keretében a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács munkaszervezet 3,4 milliárd forint keretösszegű pályázatot készített elő, amelynek már eredménye is van. A fejlesztés a Tokaji borvidék magterületére fókuszál, amelyben többek között Tállya, Tolcsva, Tokaj, Mád település érintett. Tokajban a Bodrog parti sétány fejlesztése mellett a város főutcája is megújul, visszakapja azt az eredeti állapotát, ami a második világháború előtt jellemezte. Véleményem szerint hatalmas eredmény, hogy a borvidék névadó városának központja egységes utcaképpel fog rendelkezni.
Idén elkészült a bicikliút Nyíregyházáról Tokajig, így a legközelebbi nagyvárossal már kerékpáros összekötése is van a városnak. Ez óriási eredmény. Beszélgetve a helyiekkel a kora őszi időszakban az út megépítésének már látványos eredménye volt, rengetegen használták a kerékpárutat. Nyíregyháza turisztikai fejlődése nagy potenciált jelent elsősorban Tokajnak, de egész Hegyaljának. A városba érkeznek meg először, de mi fog akkor történni? Hol fognak enni, inni, aludni, mit fognak csinálni? Ezért fontos, hogy legyen egységes utcakép és még több étterem, bár, kávézó nyíljon.
Viszont fontos a minőség irányába történő elmozdulás. Kizárólag azzal, hogy helyeket nyitunk és bort árulunk, nem fogunk minőségi turistákat idevonzani. Olyan vendégeknek kell szórakozási lehetőséget és szolgáltatást nyújtanunk, akik a magas minőségért hajlandóak áldozni, hiszen ez elengedhetetlen a gazdaság élénküléséhez a térségben. Kiváló kiindulópont ehhez a tokaji főutca rekonstrukciója, a Bodrog parti sétány, a kerékpárút vagy éppen az a terv, ami szintén a februári kormányhatározatban jelent meg, miszerint a Kisbodrogon átívelő lombkorona sétány épül a közeljövőben.

Ön szerint minek kell történnie ahhoz, hogy a borvidéken jobb legyen az élet és az itt élők lehetőségrendszere bővüljön?
Úgy gondolom, hogy a vendégek számára még mindig nagy kérdés, hogy hol tudnak minőségi szálláshelyet találni a térségben. Télen talán jobb a helyzet, de nyáron egy-egy Fesztiválkatlan előadás alatt a vendégek feltöltik a meglévő szálláshelyeket. Szerintem kiváló megoldást nyújt erre a Kisfaludy Fejlesztési Program, amelyre még január 15-ig lehet pályázni. A program keretén belül a kis panziók és az egészen nagy szállodák is tudnak a szálláshelyet fejleszteni. Bízom benne, hogy minél több hegyaljai vállalkozó, vagy ebben fantáziát látó vállalkozó él ezzel az egyedülálló lehetőséggel és a szálláshelyek a minőségi megújulás útjára lépnének. Viszont azt gondolom, hogy igazán nagy, világszínvonalút szállodára is szüksége van a borvidéknek. Ezzel még inkább vonzóvá tudjuk tenni a borvidéket a magas minőség iránt érdeklődő vendégeknek. A legújabb statisztikákon is látszik, – bár lezárt évünk még nincs –, hogy jelentősen növekedett a turisták száma a tavalyi évhez képest.

Kósa Lajos miniszter két héttel ezelőtt a Tokaj Alapítvány által kiadott Tokaj-Hegyaljai Album bemutatóján azt mondta, hogy Tokajnak az olyan települések közzé kell emelkedni, mint Esztergom vagy Székesfehérvár. Olyan hellyé, ahová minden magyarnak el kell egyszer látogatnia.
- Tokaj-Hegyalja ott van a köztudatban, csak egyelőre a múltban és az emlékek között. Feladatunk, hogy a mai kor emberének is beépüljön a tudatába a térség, ahogy miniszter úr is fogalmazott. A sétáló utca rekonstrukciója az első lépés, ezen kell tovább haladni. Várjuk Posta polgármester úrtól – akinek rengeteg ötlete van–, a további terveket, hogy miben tud a magyar kormány segíteni Tokajnak és a lakosoknak. De ne csak a kormánytól és az államtól várja a segítséget Tokaj, a civil kurázsira is szüksége van. Ezért is említettem, hogy bízom abban, hogy lesz olyan vállalkozó, aki fantáziát lát egy nagy (50-70-100 szobás) szálloda megépítésében. Ez biztosan milliárd feletti beruházás, s komoly gazdasági háttérre van szükség hozzá. De fontos lenne egy olyan vállalkozó, aki idejönne és megmutatná, hogy elkezdtek a befektetők Tokajban gondolkodni. Mert Tokaj igenis olyan pontja az országnak, ahová érdemes befektetni, mert az megtérül, itt fogják elkölteni a pénzüket a magyarok mellett a lengyelek, a szlovákok, az ukránok, a csehek és bízunk benne, hogy egyre több nyugat európai turista is.

Szintén szó volt egy korábbi beszélgetésünkben a humán oldal fejlesztéséről és arról, hogy az itt élőknek is jobb lesz az életük. Ez a szándék hol tart?
- Tavaly amikor beszélgettünk, akkor olyan konstrukciókban gondolkodtunk, amelyben az önkormányzatok tudnak részt venni. A humán erőforrás fejlesztésének kérdését mindig kiemelten kezeltük. Az EFOP 3.9.2 és az EFOP 1.5.3 keretében – sajnos nem mind a 27, de 22 település 3 konzorciumban –2,5 milliárd forint (pályázatonként 1,25 Mrd Ft)forráshoz jutott . Ebben az itt élő és alapfeladatokat ellátó oktatási intézményekben dolgozók képzésére jut pénz, segítve ezzel, hogy óvónők, óvodapedagógusok, dajkák képzését. Legyünk őszinték, ha jelen pillanatban egy nagyvároshoz vagy akár Budapest bármelyik kerületéhez viszonyítjuk Hegyalja vagy a megye bármely óvodapedagógusának képzettségét, és azt a munkát, amit nekik el kell végezniük a lehetőségeikhez képest, akkor sokkal nehezebb helyzetben vannak. De magára a gyerekek kompetenciafejlesztésére is lesz forrás. Az ilyen jellegű felmérésekben sajnos az ország keleti részén lakó gyerekek sokkal rosszabbul szerepelnek, mint a nyugati vagy a fővárosi kicsik. Számtalan gyermek sokkal nehezebb körülmények között él, rosszabbak a lehetőségek az egyéni taníttatásukra, oktatásukra az iskolán kívül. Ebben a programban van lehetőség a hátrányos helyzetű gyerekek segítésére is.
Reményeim szerint sikerül olyan humánerőforrást fejleszteni ezekből a pályázatokból, hogy az itt élő szülők, nagyszülők azt érezzék, saját gyerekei és az óvodapedagógusai jobb helyzetben vannak, mint négy éve voltak. De ez nem lesz megoldás, ez az első lépés. Tovább kell menni, gondolkodni a további programokon. Figyelni kell a fejlesztési tanácsnál azokat a lehetőségeket, ahol újfent tudunk pályázni.
Ahogy tavaly is mondtam fontos a főutca megújítása, az új éttermek, de a legfontosabb, hogy lehetőség legyen Tokajban jól élni. Ha nem lesz, aki itt éljen, mert mindenki bizonytalannak érzi a saját sorsát, ha a szülők úgy gondolják, hogy nem tudnak gyermekeink megfelelő oktatást biztosítani, hogy saját maguknak nincs normális munkahelye, akkor el fognak menni Nyíregyházára, Miskolcra, Budapestre vagy Nyugatra. S ha nem tudjuk megakadályozni, megállítani vagy lassítani ezt a folyamatot, akkor hiába minden fejlesztés. Nem lesz élettel megtöltve a város, nem lesz, aki itt lakjon, dolgozzon, kávét főzzön, a bort kitöltse és az sem lesz, aki a szőlőt megművelje, tehát a bor sem fog tudni elkészülni, mert nem lesz munkás.

Tokaj és Nyírség tényleg szorosan kapcsolóik egymáshoz? Kultúrájában és hagyományaiban eltér a földrajzi közelség ellenére. Miért lett mégis közös turisztikai desztináció?
- Kultúrájában és hagyományában valóban eltér, nem csak Nyíregyháza, hanem a Nyírség többi része is. A turisztikai desztináció Zemplént, Tokaj-Hegyalját és a Nyírséget jelenti, és ezen belül jelenik meg Nyíregyháza, mint megyei jogú város, a legnagyobb turisztikai forgalmat lebonyolító település. Igen, eltér. De! Ha turisztikai fejlesztésekről beszélünk, akkor azt az összefonódási lehetőséget kell megtalálni, ahol a szinergiák a legjobban hasznosíthatóak. Jól látszik, hogy jelen pillanatban Nyíregyháza húzónév a térségben, ahová a lengyel, a szlovák, a cseh turisták nagy számmal érkeznek és a belföldi turizmus a város egyik sikerágazatává vált. Legyünk őszinték, ez a Nyírség többi részének, Tokaj-Hegyaljának és a Zemplénnek csak előnyére válik. Nyíregyházával csak nyerhetünk, ha az onnan érkező nagyszámú turistából egyre többet lesz lehetőségünk a borvidékre vonzani, megmutatni az itteni szépségeket. Nyíregyházának további nagyon nagy előnye, hogy a statisztikák szerint az oda látogató turisták nagy száma vissza is tér a következő években. Bízom abban, hogy ez Tokaj-Hegyaljára is igaz lesz a közeljövőben. Ehhez olyan szálláskörülményeket, olyan programokat kell kínálnunk, mint amilyen Nyíregyházán jelenleg tudnak. Ebben van mit fejlődnünk, de biztos vagyok benne, hogy az induló fejlesztések hamarosan orvosolják ezt a problémát.

Korábban szó volt már a kisebb beruházásokról, olyanokról, amelyek a Hegyalján élők mindennapjait befolyásolják. Ennek egy része már látszik is. Mennyit fordítottak erre és lesz-e folytatás?
- Mindenképpen lesz folytatás, attól függően, hogy a kormánytól milyen mértékű támogatást kapunk. Jelen pillanatban összesen egymilliárd forint értékű támogatást igénybevevő munkálatok zajlanak huszonhat településen. Sok helyen út, járda épült, számtalan helyen épületeket felújítottak az önkormányzatok, parkokat alakítottak ki. Ezek nemcsak az ide látogatóknak, hanem az itt élőknek is hasznosak, az útfelújítással pedig könnyebben meg lehet közelíteni egy-egy fontos helyszínt Hegyalján. 2018. tavaszára mindenhol befejeződik a munka. Ezen a terülten is tovább kell folytatni a fejlesztéseket és a következő években, amikor a központi költségvetés lehetővé teszi, mindent meg kell mozdítani a polgármestereknek, országgyűlési képviselőknek annak érdekében, hogy további forrás érkezzen a hegyaljai települések fejlesztésére.

Egy érdekes projekt is a térségbe költözött a nyáron. A HelloWoodnak mi az üzenet értéke?
- Bízom benn, hogy a helyieknek tetszett a fiatalok szemlélete, modern gondolkodása és az általuk létrehozott installációk. Tokaj-Hegyalját szellemi központnak tartjuk. Mutatja ez a Tokaj Alapítvány kezdeményezése a 150 éve kiadott Tokaj-Hegyalja Album újranyomtatásával, amely négy nyelven jelent meg és komoly kultúrtörténeti értéket képviselt akkor és most is. Kultúremberek laktak itt, akik fölfedezték, hogy valami egyedit, világszínvonalút kell nyújtani.
Abban bízom, hogy a HelloWood is ilyen. A fiatal építészek, dizájnerek, szobrászok a jövő generációja. Hegyalja elfeledett volt az értelmiség jelentős része által az elmúlt években, de ha a 20-30-as éveikben járó kreatív értelmiséggel meg tudjuk szerettetni Hegyalját és jövőre is visszacsábítjuk őket, aztán újra és újra, akkor az új és fiatalos lendületet és arculatot adhat a térségnek. Én nagyon szeretném, ha a modern installációk mind a huszonhét településen helyet kapnának, amihez kell még három-négy év. Sokan talán más munkák kapcsán is vissza fognak jönni és privát megrendeléseket is kaphatnak.

Történt előrelépés a régi problémát jelentő dűlőutak területén?
- Nem mindenhol haladtunk úgy, ahogy szerettünk volna. A dűlőút egy nagyon nehéz kérdés, továbbra is küzdünk, de nem adjuk addig fel, amíg nem találunk megfelelő forrást a probléma rendezésére. A Vidékfejlesztési Operatív Programban számtalan hegyaljai település pályázott az összekötő utak fejlesztésére. Ebben reményeim szerint 2017 év végén, 2018 elején eredményt is hirdetnek és nyertes hegyaljai pályázatoknak örülhetünk. Ennek eredményeként 2018 tavaszán elkezdődhetnek a dűlőút rekonstrukciók. Nem akkora ütemben és léptékben, ahogyan én és az itt élő gazdák, befektetők szeretnék, de a folyamat elkezdődik és abban az esetben, ha a kormány felhatalmazást kap a választóktól tavasszal, akkor a következő ciklusban Hegyalján ezt a programot kiemelten kezeljük.
Fontos elmondani, elkezdődött a kivitelezése a Közösségi Infrastruktúra Projektnek, Hercegkúton zajlik a munka és a másik két helyszínen is hamarosan elkezdőik. A 2019-es szüretre a három új borászati üzem az eszközökkel üzemkész lesz. Ennek a három és fél milliárd forintos fejlesztésnek jelentős hatása lesz a borvidékre.
Az idei évben eredményhirdetés történt a Vidékfejlesztési Operatív program borászati pályázatainál is. Ezekben Hegyaljáról adták be a legtöbb pályázatot, az itteni vállalkozók nyerték el a legtöbb pénzt. Közel hat milliárd forint fejlesztési forrás fog érkezni hegyaljai borászatokhoz az egészen kicsi, néhány millióstól kezdve a nagy, ötszáz milliós fejlesztésekig bezárólag. A teljes keret húsz százaléka érkezik a borvidékre úgy, hogy villányi, szekszárdi, balatoni, soproni, alföldi és egri boros gazdák is indultak a versenyben. Soha korábban nem volt ilyen arányú támogatása a helyi borászoknak, mióta Európai Uniós forrás áll rendelkezésünkre. Korábban a borvidékek között csak a negyedik-ötödik helyen szerepelt Hegyalja az elnyert források tekintetében. Hihetetlen nagy lehetőség, hogy a támogatási intenzitás miatt a hat milliárd forint tizenkét milliárd beruházásnak felel meg.
Úgy gondolom sikeres évet zártunk, hiszen hamarosan a világörökségi helyszínek fejlesztésére 3,4 milliárd forint, a humán erőforrás fejlesztésére pedig 2,5 milliárd forint érkezik a térségbe. A települések infrastrukturális fejlesztésére kapott 1 milliárd forint, illetve a 6 milliárd forintos borászati támogatás pedig jelentős segítséget jelent a helyieknek. Szót érdemel még az év közbeni gyümölcsfeldolgozóra nyert pályázat is, amelyet szerencsi nagyvállalkozók nyertek szőlőfeldolgozóra, de beszámolhatunk számtalan kisvállalkozó nyertes pályázatáról is. Láthatjuk, hogy nagyon-nagy összeg érkezett a térségbe. Korábban mindig beszéltünk arról a száz milliárdos álomról. Nézzük meg csak idén ezek az összegek közel húsz milliárdot jelentenek, amelyek 2017-2018-ban valósulnak meg. Ezek hatalmas számok, amelyhez kapcsolódik még a Földművelési Minisztérium által támogatott muzeális borkészlet kezelése, amelynek nem annyira kézzel fogható, de szimbolikus értéke egyedülálló. A magyar állam egy húsz milliárdot érő borvagyonnal rendelkezik, kötelességünk ezek a megfelelő körülmények között, vizsgálni, kezelni, tárolni és bemutatni. Az erre szánt másfél milliárd forint szintén Tokaj-Hegyalja felemelkedését szolgálja. Szót érdemel még az Abaúj-Zempléni Integrált Szociális Intézmény Tokaji Otthona férőhelyeinek fejlesztése 1,1 milliárd forint értékben, amely 600 négyzetméteres szolgáltató központot és hét darab, egyenként 12 férőhelyes, 200 négyzetméter területű lakóotthon kialakítását jelenti. Azt hiszem elég sikeres évet zártunk.