Költségvetési nehézségeket és megszorításokat jelent az idei tervezett büdzsé. A város polgármesterét interjúnkban a szükséges lépésekről, illetve a február végén bejelentett, Tokajt is érintő fejlesztésekről kérdeztük. - Polgármester úr! Elfogadta az önkormányzat a város idei költségvetését. Mit mutatnak a számok, milyen lesz a 2017-es év?
Nehéz év elé nézünk, a Képviselő-testület több olyan intézkedést is kénytelen volt meghozni, mely a város likviditásának megőrzését szolgálja. Ezek közé tartozik a nem kötelező önkormányzati feladatok átgondolása, racionalizálása. Ennek keretében három intézményben létszám racionalizálást hajtottunk végre: az érintett intézmények Tokaji Múzeum, a Városüzemeltető Szervezet és a Kulturális és Konferencia Központ. Az érintett létszám 17 fő. Ezen túl a Képviselő-testület 2 havi tiszteletdíjáról lemondott.
A Képviselő-testület az intézményeinktől a bevételek növekedését, illetve a kiadások racionalizálását várja el.
A Képviselő-testület a 35/2017. határozatában úgy foglalt állást, hogy a költségvetési egyensúly helyreállításáig felfüggeszti minden nem kötelező feladat finanszírozását, gondolok itt a cafetéria juttatás kifizetésére.
Ezen gondolatok mentén készítettük el a város „másodkörös” költségvetését. Az intézkedéseknek köszönhetően közel 110 millió Forintot tudott a város lefaragni az eredetileg tervezett hiányához képest.
Összefoglalva a város – a korábbi évekhez hasonlóan – nincs könnyű helyzetbe, a költségvetésben 83 millió Forintos hiányt „terveztünk”, a várost jelenleg likvid hitelből működtetjük.
A Város 18 millió forint feladat alapú finanszírozásban részesül havonta az állam által, ehhez 2 millió forint saját bevételt tudunk hozzá tenni, ehhez képest csak a munkabér kifizetés 30 millió forintba kerül és még a közüzemi díjak és a Város üzemeltetése nincs is benne, ezek további 10 millió forintot jelentenek, havonta. A számokból is jól látszik, hogy mi okozza a legnagyobb problémát! A finanszírozás arra ösztönzi a önkormányzatokat, hogy saját bevételeit növelve oldja meg a működtetést, a Város sajnos nem rendelkezik a működéshez szükséges többlet bevételekkel, viszont a méretéhez képest nagy intézmény hálózattal rendelkezik.

- Ha azt mondom "nem túl rózsás az idei helyzet" nem tévedek nagyot. Mi okozta ezt?
2016 évben a város a működtetésre felvett 230 millió forint likvid hitelét nem tudta visszafizetni, illetve csak újabb hitel felvételével tudtuk a problémát megoldani, vagyis hitelt vettünk fel azért, hogy a lejárt hitelünket vissza tudjuk fizetni. A 230 millió forintos hitelkeretünket az alábbi feladatok finanszírozására fordítottuk, melyre a központi támogatás, illetve a saját bevételünk nem nyújtott fedezetet:

Településüzemeltetési, gyermekétkeztetési feladatok: 46 millió Forint
Múzeumi feladatok ellátása: 22 millió Forint
Óvodai feladatok ellátása: 6 millió Forint
Kulturális, könyvtári feladatok: 58 millió Forint
Iskolaműködtetési feladatok: 98 millió Forint

A város működtetése az állami finanszírozáshoz és saját bevételeihez képest túlméretezett, járási szerepünkhöz méltóan az önként vállalt feladataink aránya túlsúlyba kerültek, ezeket át kell gondolnunk, s a finanszírozhatóságra megoldást kell találnunk. Az ehhez szükséges lépéseket már megtettük, de azt is látni kell, hogy állami segítség nélkül képtelen vagyunk a városunkat hírnevéhez méltóan működtetni.
A helyzetünket nehezíti a 2017 évben végrehajtott minimálbéremelés, mellyel emberileg, morálisan teljes mértékben egyetértünk, és támogatunk, azonban ez a központi intézkedés járulékaival együtt közel 35 millió Forint összegben terheli a város büdzséjét. Ezt – jelen ismereteink szerint – a városnak kell kigazdálkodnia, ami nagyon nehéz feladat. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni szükséges, hogy bár a köznevelési intézmények működtetői feladatai elkerültek a várostól, azonban a köznevelési intézményekhez tartozó karbantartói feladatok itt maradtak, az ezen a területen dolgozókat nem vette át az állam, ez közel 25 millió Forint többletköltséget jelent a városnak.

- Hogyan lehet ezt hosszútávon orvosolni? Hogyan tud a város bevételhez jutni?
Jelenleg kidolgozás alatt áll egy válságprogram, mely az intézmények, a feladatok átvilágítását szolgálja, célunk a város működőképességének, likviditásának megőrzése. Csak ismételni tudom magam, nagyon nehéz év elé nézünk, de reményeinek szerint az év második felére már letisztul a helyzet, s meg tudjuk oldani a várost feszítő problémákat. Bevételek növekedésére az elinduló fejlesztések lehetnek hatással, mely megítélésem szerint enyhíti majd a város és az itt élő emberek problémáját.

- Miként érinti ez az idei rendezvényeket, hiszen ezek is pénzbe kerülnek?
Mindenképpen megtartjuk a bornapokat és a Kóstolja meg Magyarországot Tokajban című gasztronómiai programot is. Ezeket a korábbiakhoz képest kisebb költségvetéssel fogjuk lebonyolítani. A programok finanszírozására pályáztunk, de választ egyelőre nem kaptunk még. A cél ennek ellenére, hogy a három nagyrendezvényt megtartsuk.

- Beszéljünk pozitív dolgokról. Jelentős fejlesztési ígéretek vannak. Sevillai pavilon, sétány, kerékpárút. Elégedett a bejelentett fejlesztésekkel?
Nagyon fontos, hogy az aktív kikapcsolódáshoz szükséges beruházások elindulhatnak. Első körben a Kajak-Kenu Szövetséggel közösen tervezett vízibázis kialakítása, ami felső-Magyarország több helyszínén valósul meg. Egyértelműen a víziturizmus beindítását segíti ez, amihez jelentős marketinget is társítanak majd. Tokajban egy közel 90 millió forintos beruházás valósul meg a Bodrog –parton, bízunk abban hogy a fejlesztés segíti az idegenforgalmat. De ide kapcsolódik a Nyíregyháza-Tokaj kerékpárút elkészülése, ami egy fontos kapocs a két város között. Az Erzsébet királyné hídja is felújításra kerül, amin kerékpáros és gyalogos konzolt alakítanak ki a korláton kívül. A projekt folyatása is reményeink szerint hamarosan elindul, ami a Tokaji hegyet megkerülő szakasz lesz.
A fejlesztések közül én a legfontosabbnak azt tartom, hogy a tokaji vár két bástyája láthatóvá fog válni. Komoly eredménynek tartom, hogy megtudtuk a döntéshozókat győzni arról, hogy érdemes ezt támogatni. A Vasaló bástya és a Merítő bástya „láthatóvá tétele” fontos lépés. A szigetre egy gyaloghíd vezet majd, ami szintén egy régi vágya a tokajiaknak. Pap Miklós bácsi, a tokaji múzeum létrehozója is szorgalmazta már a Bodrogon átívelő gyalogoshidat.
A szigeten egy lombkorona sétány is kialakul majd, ami érdekes színfoltja lehet a vár környezetének. A tervekben az szerepel, hogy ott egy ligetet alakítunk ki, az ottani, közel 30 hektáros terület nagy lehetőséget hordoz magában.
Makovecz Imre álmát a kormány szeretné megvalósítani és a Sevillai Pavilon kópiáját Tokajban, a Tisza és a Bodrog összefolyásánál felépíteni. Látványos turisztikai attrakció lehet azzal a kiállítási anyaggal, amit oda terveznek.
A világörökségi magterületre kiírt pályázatból tovább fejleszthető a belváros, amiből a Dózsa György út és a Zákó köz (ami a gyaloghídra vezet majd) fejlesztése élvez prioritást. A római katolikus templom környékén is vannak elképzeléseink, ott egy felső teret alakítanánk ki.
Nagyon fontos hogy megkezdődött a generális ház felújítása, ahol egy 18 szobás szálloda fog kialakulni egy nagyon jó étteremmel. Ez is visszacsalogathatja a főtérre a vendégeket. A volt takarékszövetkezet épületében pedig egy pinceborozó, egy bisztró és szálláshelyeket alakítanak ki.

- Munkahelyeket is teremtenek a fejlesztések? Ezek mikorra valósulnak meg?
A munkahelyek azáltal jönnek majd létre, ha megteremtjük azt a turisztikai vonzerőt, mely az embereket idecsábítja és itt akarnak több napot eltölteni, ez pedig arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy minél több minőségi szolgáltatást nyújtsanak. Gondolok itt a szállásokra, gasztronómiára stb.
Most folynak a tárgyalások arról, hogy idén az előkészületekre mennyi forrást lehet igénybe venni. A várnak már megvannak az engedélyes tervei, az ottani előkészületi munkák fel fognak gyorsulni. Bízom benne hogy 2018 már az építkezésről fog szólni és 2019-2020-ra meg is valósulnak. Az előbb említett butik szálloda a jövő év tavaszán nyit, őszre pedig a volt takarékszövetkezetben is működhetnek a tervezett egységek.
- Mi a helyzet a tanuszodával? Hogy áll a projekt, mikor készül el, mikor vehetik a lakosság és a gyerekek használatba?
A kivitelező ígérete szerint április közepére az uszoda műszaki átadáshoz közeli állapotba kerül. Ez azt jelenti, hogy májusban már próbaüzemet terveznek, majd egy két hónapos terhelés következik. Ekkor az uszoda még nem lesz nyitva, de már látogathatóvá válik és szinte biztos, hogy a következő tanév nyitásra már a gyerekek is birtokba vehetik. A tanuszoda hét főt foglalkoztat majd, a három pénztáros és három úszómester mellett egy vezetőt alkalmaz majd.

- Még egy utolsó kérdés: hogy érzi most magát, miközben nagyirányú fejlesztések válnak láthatóvá, de az Önkormányzat és intézményei napi gondokkal küszködnek?
Higgye el, hogy nem egyszerű a helyzetem. Egyrészről nagyon örülök, hogy a város végre elindult a turizmus fejlesztés irányába, amiből az itt lakóknak a későbbiekben megélhetése lehet.
Másrészről nehéz úgy küzdeni, hogy napi gondokkal küszködik a város.
Az már látszik, hogy a várost a fennálló intézményei - ugyan biztosítanak munkahelyeket,- de eltartani semmi esetre sem tudja a jelenlegi más bevételekkel együtt sem.
Viszont itt a világörökségi magterületen akármilyen munkahelyeket létrehozni nem lehet. Bár nekem rengeteg munkám van abban, hogy elhitessem a vállalkozókkal, hogy érdemes Tokajba fektetniük. Aki a saját pénzét kockáztatja az nagyon megnézi, hogy hová fektet be.
Tudom, hogy az emberek nagy része türelmetlen. De nekem egyszer azt mondák, hogy egy befektetés sikeressége nem három év alatt, de nem is 5 év alatt dől el. Ahhoz keményen kell dolgozni, úgy hogy gyakorlatilag az eredmények csak később jönnek el. Nálunk sajnos mindenki nagyon hamar várja el a pozitív dolgokat, de a kemény és állhatatos munka valamint kitartás nem jellemző.
Mindenesetre én amit vállaltam amellett végig kitartok és remélhetően a ciklus végére egy olyan város lesz Tokajból ahol elindult a fejlődés és az megállíthatatlan lesz.