Hamvas Béla szerint a bor spirituális dolog. Akkor Tokaj is az, hiszen neve összeforrt a borral. Ma már a kettő egymástól elválaszthatatlan. Tokaj ismertségét, világhírnevét, nemzeti himnuszunkba történt bekerülését, a világörökség részévé válását kétségtelenül a bornak köszönheti. Ugyanakkor Tokaj egyszerre tud lenni misztérium, csoda és valóság, ih­let­tel, ér­zé­sek­kel és ha­gyo­má­nyok­kal gaz­da­gon meg­ál­dott föld. Először is Tokaj jeles hely, az az jellel ellátott, megjelölt. Átvitt értelemben ez azt jelenti, hogy egyedi, különleges, kiemelkedő. Tehát szakrális, kultikus és mágikus mítoszok, mesék, mondák, legendák fűződnek hozzá a néphagyomány szerint. Itt most csupán a Tokaji-hegy keletkezését az óriások (Titánok) harcával magyarázó mítoszra, a szőlőkultúrát Bacchusig és Ganymedesig (Baksus pajtás, Galimézes) visszavezető mondákra, a kenyérkő, az árvalányhaj meséjére, a hegytetején gyűlésező boszorkányokra, a mocsarakat, lápokat benépesítő lidércekre, tiszai tündérekre, a Rákóczi mondakörre utalnánk. Ezek túlmutatnak a mindennapi, profán, hétköznapi szinten, és egy transzcendens, az evilági fölötti létszint meglétét feltételezve, annak üzenetét, hatását közvetítik. A Tokaj és környéke különleges tájelemeihez fűződő hagyományok, mondák lényegesen többet jelentenek az egyedi felszínformák keltette képzeteknél. Szakrális táji dimenziók megjelenésével kell számolnunk. Létrejöttük sokkal mélyebb okokra vezethető vissza. Ezeknek a rejtett hatásoknak a megnyilvánulása a genius loci, a hely szelleme. Ez a szellem több mint tudás, intelligencia vagy műveltség. Ez a szellem a teremtőerő, számára nincs lehetetlen, nélküle reménytelen lenne élni. Ennek az erőnek az egyik hordozója, közvetítő eleme a természeti és az épített környezet, a kultúrtáj. (A világörökség részévé is kultúrtájként vált a térség.)</p> Tokaj páratlan természeti környezettel rendelkezik. Igazi dinamikus táj, kisterületen rendkívüli változatosság jellemzi. Köszönhető ez annak, hogy igen eltérő tulajdonságú tájak metszéspontjában fekszik. Itt fut össze három síksági kistájunk a Bodrogköz, a Nyírség és a Taktaköz. Pontosan a Tokaji (Kopasz) – hegy lábánál, ami már az Eperjes-Tokaji- hegység tagja. (Az Eperjes-Tokaji- hegység Trianon utáni hazánk területére eső részét ma leggyakrabban Zempléni-hegységnek nevezik.) Különleges sajátosság, hogy a kúp alakú Tokaji (Kopasz)- hegy - hazánk legmagasabb vulkáni szigethegyeként - meredeken emelkedik ki az őt körülölelő síksági tájakból. Továbbfokozza a táj egyediségét, hogy éppen a metszéspontban találkozik még két folyónk is, itt ömlik a Bodrog a Tiszába. A síksági tájak is nagyon különböznek egymástól. A Bodrogköz – különösen annak déli része, a Tokajjal közvetlenül érintkező Bodrogzug – ma is a Tisza és Bodrog árterülete. Sok esetben a folyószabályozások előtti állapotokra emlékeztető mocsarakkal, lápokkal, morotvákkal, holtágakkal. Nemzetközi értelemben is páratlan nedves élőhely, különleges növény- és állatvilággal. A Nyírség futóhomok alkotta dombsorai, buckái, maradékgerincei a rakamazi kapunál egészen a Tiszáig húzódnak. Szépen művelt agrárterület nyírvíz-laposokkal, homokhátakkal, akácerdőkkel. A Taktaköz a folyószabályozások előtt szintén ártér volt. Ma hangulatos mezőgazdasági terület, tarkítva a hajdanvolt időkre emlékeztető morotvákkal, holtágakkal, szittyókkal, nádasokkal. Utóbbiak kitűnő költő- és lakóhelyül szolgálnak a gazdag madárvilágnak és apróvad állománynak. A Tokaji (Kopasz)- hegy a miocén korban lezajlott riolitos-andezites vulkanizmus során keletkezett rétegvulkán. Dácitból és riolittufából felépülő kúpja az erózió által átformált romvulkán, hegylábi részein jégkorszaki eredetű lösztakaróval. Talán ebből a vázlatos felsorolásból is kitűnik, hogy a térség morfológiailag rendkívül változatos. Ennek megfelelően alakul a növény és állatvilág is. Az Alföld és a hegyvidék ütköző zónájában vagyunk, itt keverednek a különböző flóra és fauna elemek. Ennek köszönhetően a hegyen igen sok értékes társulás (melegkedvelő tölgyes, csepleszmeggyes és törpemandulás cserjés, löszgyep, lejtősztyepprét, szilikát sziklagyep, hegyi kaszálórét, stb.) és különleges faj (17 féle orchidea, a hazánkban ma már csak itt előforduló gyapjas őszirózsa, bíbor sallangvirág, stb.) kápráztatja el a természeti értékek iránt érdeklődőket. Ugyanez elmondható a nedves élőhelyekről és a különböző élőhelyekhez társuló állatvilágról is. Ez a gazdagság és változatosság vonzotta az embert minden korban, a kőkorszaktól kezdődően, a népvándorlás korán át, egészen napjainkig. Minden kor embere alakította, formálta a környezetét, kialakítva a kultúrtájat, amihez bátran használta a helyben rejlő transzcendens teremtő erőt.</p> Talán érdekes lehet itt és most egy kicsit bővebben szólni Tokaj géniuszairól, mivel Tokajnak ebből több is van. (Ezt szintén Hamvas Béla Az öt géniusz című könyvéből ismerhetjük meg leginkább.) Ebben mutatja be ugyanis Magyarország tájait, hangulatait, az ott élő emberek jellemét, és életrendjét, vagyis Magyarország géniuszait. Ő ugyanis géniusz alatt egy földrajzi terület geográfiai jellemzőinek, és az ott élő emberek kultúrájának, jellemének és életrendjének szerves egységét érti, ami egy szellemiséget alkot. Ez a hely szelleme, és ez a maga képére formálja az embert, annak minden jellemzőjét, képességét, szellemi, lelki és fizikai valóját. Hamvas szerint Európát nyolc, Magyarországot (Kárpát-medencét) öt géniusz uralja: Dél, Nyugat, Észak, Kelet (az Alföld) és Erdély. Esetünkben az a lényeges, hogy ezek a géniuszok éppen Tokajnál találkoznak, az öt géniusz hatása egyszerre érvényesül. Ezért oly egyedi, összetett, változatos, sokszínű és különleges Tokaj és környezete. Tokajba érkezve bárki azonnal megtapasztalhatja a napsütötte, mediterrán Dél géniuszát, az oldottságot, nyugalmat, a közvetlen életélvezetet, a derűs életeszményt. Egy-egy hosszabb séta vagy kirándulás alkalmával nem véletlenül asszociálunk Isztriára, Toscanára vagy éppen Provence-re. Ugyanúgy szembetűnik a polgárosodott Nyugat civilizáltsága, a fejlődéseszme, az intenzív művelés, az állandó tanulás, tevékenység, lojalitás. Bár Kelet géniuszának hatása az Alföldön érvényesül leginkább, természetes, hogy a vele határos tokaji területeken is tetten érhetőek ősalakzatának olyan jellemzői, mint a szilajság, szabadságvágy, büszkeség, néha a letargia vagy éppen a kitörő indulat. A földrajzilag zárt Erdély önálló géniusszal rendelkezik. Az erős történelmi kapcsolatoknak köszönhetően (Szapolyai, Bocskai, Rákóczi) e géniusz hatásával is mindenképp számolhatunk. Ki ne ismerné fel Erdély ősalakzatából Tokajban is a szakadékosságot, sokrétűséget, okos gyakorlatiasságot, magas életigényt, ízlést, rafinériát. A ködös, erdős-hegyes Észak géniuszának hatása a Pozsony– Tokaj - Sárospatak–Sátoraljaújhely közötti távon, az Északi-középhegység alatti területeken érvényesül leginkább. Sajátossága, hogy tájolási pontja nincs, minden irányban nyitott, egész egyszerűen középponttalan. Jellemzi még a természet közeliség, a laza szociális kapcsolatok, a melankólia és néha az irrealitás is. <p style="text-align: justify;">Azt hisszük nem véletlenül lett a világon az egyik legismertebb magyar helységnév Tokaj. Holott Tokaj és környéke igazi géniuszáról, a szőlő- és borkultúráról eddig nem is szóltunk. Pedig ez volt az igazi teremtő erő! Azért irtották ki a hegyoldalak ősi növényzetét, hogy termőhelyet csináljanak a szőlőnek. Az erdők tölgyfáiból hordót, a fenyőiből kádat, puttonyt készítettek, a sziklába pincéket vájtak, lakóházakat, kúriákat emeltek, támfalakat, utakat építettek. Generációk tudását őrizték, fejlesztették és adták tovább, világkuriózumnak számító terméket – aszút – állítottak elő. Sok évszázad óta a mai napig a legfontosabb tájalakító tényező a szőlőművelés. <p style="text-align: justify;">A Tokaji Borvidéken minden természeti tényező adott a különleges minőségű borok előállításához. A terület a Tokaji-hegység déli, délnyugati és délkeleti hegyoldalain, lankáin helyezkedik el háromszög alakban, Abaújszántó, Tokaj és Sátoraljaújhely között. Az itt található 27 település kb. 6000 hektár első és másodosztályú szőlőterületen osztozik. A természeti tényezők közül először az alapkőzeteket kell kiemelnünk, mivel ezek elmállásával jöttek létre azok a talajok, amelyeken a szőlőültetvények díszlenek. Európai viszonylatban is egyedinek és különlegesnek számít a rendkívül változatos vulkáni összlet, ami a térséget felépíti. Ez a riolitféleségektől az intermedier kőzetsoron át a bazaltig terjed. Mindezt az utóvulkáni folyamatok során jelentős hidrotermális hatás is érte. Létrehozva ezáltal a szinte dűlőkként, településenként változó alapkőzeteket. Ezeken keletkeztek a borvidék uralkodó talajai: a nyirok, a trasztalaj, az obszidián talaj, az égevényföld, és a lösszel borított felszíneken a lösztalaj. Különbözőségük ellenére hasonló az ásványi összetételük, bioelemekben, nyomelemekben, ásványi anyagokban rendkívül gazdagok. Szőlőélettani szempontból kitűnő adottságnak tekinthetők, a termesztett szőlőfajták (furmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kabar, kövérszőlő) talajiránti igényeinek maximálisan megfelelnek. A talajon és a fajtákon kívül a mikroklímatikus viszonyok is fontosak a különleges minőségű borok előállításához. Esetünkben ezt a napsütötte déli lejtők, a Tisza és a Bodrog által biztosított magas páratartalom jelenti. Ezek biztosítják a Botrytis cinerea megtelepedéséhez és a hatására beinduló töppedéshez, az aszúsodáshoz szükséges feltételeket. Fontos kellékek még a nemes penésszel (Cladosporium cellare) borított falú, állandó hőmérsékletű (10 – 12 0C) és magas páratartalmú (90 – 95 %) pincék, a tölgyfahordós érlelés, a sokévszázados termelési tapasztalat. A hely szellemét ugyanis az itt élő emberek, embercsoportok alakították – alakítják - ki. Tokaj esetében ezt a szellemet nagymértékben befolyásolja a vallás is. Kevés olyan 4500 főt alig elérő lakosságszámú település van hazánkban, amelyikben hat felekezetnek van temploma, és ebből ötnek élő gyülekezete. A vallás, mint összefogó kapocs, egy irányba húzza a szemléleteket, homogenizálja az elvárásokat. Tokajban is a hely szellemének igen lényeges, meghatározó, alkotó, hordozó, azt kommunikáló eleme a városkép, a különböző építészeti korok stílusjegyeit magán viselő épületek által képzett együttesek, az utcák, a terek rendszere, szerveződése. A városkép Tokajnak nemcsak múltbeli, hanem jelenbeli szellemiségét is hordozza. A városkép, a városforma mögött bonyolult, sokrétű tartalom rejtezik, mégpedig a helyi közösség múltja, társadalmi, gazdasági viszonyai, törekvései. Ezzel találkozik ugyanis legkorábban az ideérkező, ebből szerzi első élményeit, benyomásait, ez alapján alakítja ki a városról alkotott képzeteit. Azonban azt is tudnunk kell, hogy a városkép befogadása függ az egyén átélési képességétől, érzékelésétől, ismereteitől. Ez igen fontos a genius loci megértése, megérzése szempontjából, mivel a hely szelleme általában nem változik! Nem így a korszellem, ami viszont független a helytől.