Az évről évre nagy számban megjelenő kontrollálatlan szabadtéri tüzek visszaszorítása érdekében a Miskolci Katasztrófavédelmi Kirendeltség az alábbiakról tájékoztatja, és egyben kéri a szükséges intézkedések megtételére.

  1. január 22-én hatályba lépett a módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzat, amely a szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályaiban is változott az eddigiekhez képest. A legfontosabb előírások:


Ha jogszabály másként nem rendelkezik (bel és külterületen egyaránt)

  • a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos,

  • az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.


Jogszabályon alapuló engedélyezett égetés esetén a tűzgyújtás anyagi szabályai (ha más hatóság egyedi engedélyén, vagy önkormányzati rendeleten alapuló égetési tevékenységre kerül sor)

  • a szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani,

  • az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen,

  • az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni,

  • csak nappal, és szélcsendes időben lehet a szabadtéri tűzgyújtást megkezdeni.


Külterületen végzett más hatóság által engedélyezett irányított égetés esetén

  • az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet (ide tartozik a lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése is),

  • az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni, (a bejelentéshez már nem társul tűzvédelmi hatósági engedélyezési eljárás)

  • az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani,

  • az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen,

  • az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni,


A kültéri tarlóégetés tűzvédelmi anyagi szabályai:

  • a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

  • a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,

  • tarlóégetés 10 hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

  • a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.


Vasút és közút védelmének érdekében

  • A vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani,

  • A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani,

  • A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni,

  • A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.


Felhívom továbbá a figyelmet, hogy tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén az engedélyezett égetés megkezdése sem megengedett! A tűzgyújtási tilalommal érintett megyékről többek között a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapjának fő oldalán is tájékozódhat (baz.katasztrófavédelem.hu).

Fenti szabályok betartásával és az önkormányzati rendeletek szigorításával az égetések során jelentkező környezetkárosító hatás mérsékelhető, és a tűzoltó beavatkozó állomány ezirányú leterheltsége is csökkenhet.

A Miskolci Katasztrófavédelmi Kirendeltségnél megszaporodtak azon állampolgári megkeresések, amelyek kapcsán - esetenként nagymennyiségű - kerti hulladék égetéséhez kérnek engedélyt. E kérelmek tanulmányozása során az alábbi álláspont fogalmazódott meg Kirendeltségünknél.

A központi jogszabályok rendelkezései mellett az önkormányzatokra is sok feladat hárul a levegő minőségének megóvása érdekében. Meglátásunk szerint szükséges az érintett önkormányzatok közigazgatási területén élők tudatformálása. Ennek keretében célszerű olyan ismeretterjesztő kampány indítása, amely a polgárok számára bemutatja a levegő védelmének szükségességét és annak módozatait.

Megítélésünk szerint a levegő tisztaságához nagymértékben hozzájárul - meglévő önkormányzati példák nyomán – a zöldhulladék égetésének minimálisra csökkentése, vagy teljes tiltása. Mindez szükségessé teszi olyan alternatív módszerek alkalmazását és népszerűsítését, mint a komposztálás, és a korlátlan szelektív zöldhulladék gyűjtés. Ezekre a lépésekre a fokozatosság elvét figyelembe véve kerülhet sor.

Az utolsó szükséges lépés a zöldhulladék égetésére vonatkozó tiltás megszegői számára érdemi jogi szankció kilátásba helyezése.

Úgy gondoljuk, ennek a mechanizmusnak a következetes működtetésével biztosítható a polgárok számára az egészséges környezethez és az emberi egészséghez fűződő alkotmányos alapjog.

A Miskolci Katasztrófavédelmi Kirendeltség koordinációs szerepre vállalkozik ezen témakörben, a közeljövőben szakmai megbeszélésre invitáljuk a települések szakreferenseit a kitűzött célok eléréséhez lehetőségként adódó megoldások áttekintésére, az esetleges tapasztalatok megosztására.