„A Budapesten élő mintegy harminc ezer kínai sem igazán ismeri a tokaji borokat, Kínában pedig természetesen még rosszabb helyzet. Ezen szeretnénk változtatni, márpedig vannak bizonyos célok, amiket alapítványként könnyebben meg tudunk valósítani, mint magánemberként vagy kereskedelmi cégként” – világította meg a Vince kérdésére az alapítvány létrehozásának hátterét Seven Wang. Példaként a június 8-18. között Kína több városában megrendezésre kerülő magyar hetet említette. Alapítványként sokkal könnyebb volt felvenni a kapcsolatot az illetékes követségekkel és rácsatlakozni a rendezvénysorozatra. Az eredmény: a magyar hét keretében Tokaji fesztivál is fut majd. Egyelőre nyolc pincészet (Hétszőlő, Szepsy, Pajzos, Demeter Zoltán, Gróf Degenfeld, Royal Tokaji, Götz, Máriásy) részvétele vehető biztosra, de az alapítvány örömmel várja a további jelentkezőket.
TOKAJ ESÉLYE KÍNÁBAN
A Tokaji fesztiválon létrejövő partnerségekért sokat tehet majd az alapítvány társalapítója, egyben elnöke, Jiao Chao. A Magyarországon élő kínai üzletember számos tisztséggel rendelkezik (Budapesten még étterme is van). A konkrét ügyben a kínai-magyar (mező)gazdasági kapcsolatokat erősítő Kínai Kelet-Európai Tudományos és Technológiai Egyesület elnökeként összeköttetéseit a kínai üzleti szereplőkkel vetheti latba. „Amikor otthon vagyok, kínai barátaim mindig kérdezik, mi a legkülönlegesebb magyar termék. Én mindig a tokaji bort mutatom meg nekik. Jó lenne, ha Kínában nemcsak a legkülönlegesebb, de a legismertebb magyar termékké válna. Magyarország a második otthonom, szeretném, ha az alapítvány egyfajta hídként működne” – magyarázta a Vincének Jiao Chao.
A már említett júniusi Tokaji fesztivál szervezése mellett az alapítvány egyik első lépésként kiadja kínai nyelven Ripka Gergely 2021-ben Európa legjobb borkalauzának választott Tokaj Guide könyvét. Nagy szükség van egy ilyen kalauzra. Még úgy is, hogy a bor iránt érdeklődő kínaiak sokat fejlődtek az elmúlt időszakban. „Nyolc éve, amikor elkezdtem kínai cikkeket írni Tokajról, ügyfeleimnek azt kellett elmagyarázni, mi a különbség szamorodni és aszú között. Ma már inkább olyan kérdések jönnek, melyik tokaji dűlő borát válasszák, ha ásványosabb tételre vágynak” – mondta Seven Wang. Természetesen mindez a borra nyitott emberekre igaz, akik a borszakértő szerint „Kínában leginkább a 30-40-es korosztály tanultabb, jómódúbb emberek közül kerülnek ki”. Nagy kedvenc az ázsiai országban a szamorodni, nem utolsó sorban az aszúhoz képest kedvezőbb ára (és ahhoz hasonló karaktere) miatt.
Tokaj az édes boraival a még fiatalabb kínaiakat is meghódíthatja. Náluk ugyanis – szerencsét hozó szín ide vagy oda – nem a tanninos, nagy savgerincű vörösborok nyernek. Inkább isznak egy maradékcukrot tartalmazó rajnai rizlinget. Vörössel egyébként is nehezen rúgnak a magyarok labdába az erős olasz, francia, chilei konkurencia mellett. Jellemző, hogy a Seven Wang közreműködésével a covid előtti években Kínába eladott 100-200 ezer palack magyar bor harmada tokaji volt. (Miközben Tokajban a magyar szőlőterület kevesebb, mint tizede található.) S hogy mi az alapítvány célja? A borszakértő hölgy nem számokban gondolkodik. Mint mondta, szeretnének a „tokaji boroknak még nagyobb ismertséget szerezni és elérni, hogy ha Kínában az emberek a tokajira gondolnak, akkor a Tokaji Kultúra Alapítvány jusson eszükbe”.
forrás: vince.hu
